Fűtőberendezés

Általában az egyszerű fűtési rendszernél egy fűtőberendezés és több fűtőtest van beépítve, a fűtő készülésszülék egy időben azonos hőmérsékletű vizet tud előállítani, nincs szükség külön kazán körre. Manapság az alternatív fűtőberendezések elterjedésével a kazánkörbe több fűtőberendezést építünk be, ezért a fűtési puffert célszerű beépíteni. Előnye; a különböző hőmérsékletű vizek nem keverednek, az „alternatív” fűtőberendezések sajátosságait, hogy csak bizonyos környezeti körülmények között tudnak jó hatásfokkal dolgozni vagy nem képesek szabályozott vizet előállítani, kiküszöbölhetjük.

- Kazánok (pelet kazán, faelgázosító, vegyes tüzelésű)

Az égéstől függően nyílt égésterű (atmoszférikus vagy természetes huzat) és zárt égésterű (mesterséges szellőzésű) kazánokat lehet megkülönböztetni. Az utóbbinak számos előnye van: jobb hatásfok, stabil égés, minimális légfelesleg-igény stb.

A kazánokat általában öntvény elemekből vagy acéllemezekből szerelik össze. Az előbbieket könnyű összeszerelni és ellenállóak. Az acéllemezekből készült kazánokat általában gáz halmazállapotú tüzelőanyagok égetésére használják. Hosszabb az égéstermék útja és nagyobb a kazán hatásfoka.

A hőcserélő fajtájától függően léteznek vízcsöves és hengerköpenyes kazánok. A vízcsöves kazánokban a melegíteni kívánt folyadék csövekben áramlik, míg a melegítésre használt gázok a csövek körül áramlanak átadva a csőfalnak energiájuk egy részét. A hengerköpenyes kazánok esetében a csövekben áramlik a forró égéstermék, míg a folyadék a csöveken kívül.

A hatásfoktól függően megkülönböztethetünk hagyományos, kis hőmérsékletű és kondenzációs kazánokat. Az egyszerű fali csövekkel rendelkező hagyományos kazánok állandó kilépési vízhőmérséklete 70 és 90°C között van. A kis hőmérsékletű és a kondenzációs kazánok esetében lehetséges a kilépési vízhőmérséklet igénynek megfelelő változtatása, így növelve az összteljesítményt (különösen részterheléses működés esetén). A kis hőmérsékletű kazánok a különleges ellenőrző műszerrel fűtött égésterméket használják. A kondenzációs kazánoknál az égéstermékben található víz a csőfal felett kondenzálódik, így visszanyerve a látens hőt.

- Hőszivattyú (víz-víz, levegő-víz, levegő-levegő)

Épületgépészeti berendezés, a környezetből hőt von ki és ezt az energiát hasznosítsa. A hőszivattyú olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják a fűtés során. Leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működő berendezések, de léteznek abszorpciós hőszivattyúk is. A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor a melegebb hely hűtésére is használhatók.

- Napkollektor (napsugárzás hasznosításával melegvíz)

Épületgépészeti berendezés, amely a napenergia hasznosításával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Fűtésre csak speciális esetben kizárólag alacsony hőmérsékletű, fűtési rendszerekhez, az épület megfelelő hőszigetelését feltételezve és általában csak tavasszal és ősszel mint átmeneti, illetve télen mint kisegítő fűtés használható. Hőcserélő közege jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek. A hétköznapi nyelvben gyakran összetévesztik a napelemmel, amely a napsugárzást elektromos energiává alakítja.